A toló-fánk

Egy nagyobb mély tálba egy kiló igen finom lisztet tegyünk és egy lábasba forraljunk fel egy liter jó tejsürüt, a melybe tegyünk: 12 deka czukrot. Ekkor a másik edényt, a tálat, a melyben a liszt van, valaki fogja meg jó erősen, hogy ne mozdulhasson ki a helyéből, egy másik pedig a fakanállal a lisztet kavarja folytonosan. Kavarás közben a liszt közé csorgatni kell lassan forró czukros-tejet; nehogy csomós legyen a liszt. Miután már az egész liter tejet bele öntöttük a lisztbe és még sem eléggé kezelhető a leforrázott tészta, tegyünk még bele egy kevés tejet; de nagyon ügyeljünk, nehogy puha legyen a tejes tészta, mert akkor zsiros lenne a toló-fánk. Olyan kemény tésztát kell tehát késziteni, hogy a fakanállal alig-alig birjuk elkeverni. (Ezt a tésztát még rézmorzsában is szokták keverni.) Miután már e tésztát egészen simára össze kevertük, tegyünk belé lassanként folytonos keverés közben 15 tojás sárgáját, öt kanál friss olvasztott vajat, kevés sót és a ki szereti a fűszerest, az a czukorral kevés vaniliát is törhet bele, e közben ügyelni kell, mert a vanilia megbarnitja és könnyen olyanná teheti a tésztát, mint ha szemetes volna. A vaniliás czukrot a tésztába tevés előtt meg kell tehát szitálni. A tojás fehérét habbá kell verni, és a habot lassanként tészta közé kell keverni. Ha a tojás habja igen meglágyitaná a tésztát, ne tegyük mind bele. Egy mély lábasba tegyünk másfél liter zsirt, s mikor a zsir erősen forró lesz, vegyünk elő egy jól kitörölt (száraz), toló-fánk nyomó bádogcsövet, a melyet mártsunk meg a forró zsirban és ugy tegyük tele tésztával. A megtöltött tolófánk nyomóbádogot tartsuk a forró zsir felébe és a toló-fával nyomjuk ki belöle a tésztát a zsirba, tetszésünk szerinti hosszu darabokba. Mikor szép piros a tészta, forgassuk meg. Egymásután és nagyon gyorsan süssük ki, mert ha csendes tüznél sütnők, zsiros lenne a tészta belsője. Ez a tészta régi divatu, igen jó, de nagyon nehéz készitésű, szép kinézésű sütemény.